CARP - MdM 20/2 2007 - 2027 HU
CARP 1
Ezzel a dokumentummal már ténylegesen belépünk a CARP dokumentált történetébe.
A carp-01.pdf nem egyszerű kiállítási katalógus: tulajdonképpen alapító dokumentum, kutatási program, műjegyzék és módszertani manifesztum egyszerre. A legfontosabb felismerés, hogy a CARP kialakulását most már nem kell utólag rekonstruálnunk pusztán emlékezetből. A dokumentum belülről, 2007-ben rögzíti, hogyan alakult ki a csoport. Josina Burgess beszámolója szerint a történet a Cetus Districtben indul: ott találkozott Caravaggio Bonetto és Velazquez Bonetto munkáival, később Velazquez avatárfotó-sorozatához modellt állt, majd a MANAX-ról folytatott beszélgetésből megszületett az első közös MANAX-projekt. Ezután közösen készítettek mozgó és hangzó szobrokat, „dancing scarecrows”-t, repülő képeket és más kísérleteket. A döntő mondat pedig szó szerint azt rögzíti, hogy Velazqueznek támadt az ötlete további SL-művészek bevonására; Juria Yoshikawát, nnoiz Pappot, Caravaggio Bonettót és MANAX-ot hívták meg, „and so CARP was born”. Ez történeti szempontból rendkívül értékes, mert összeköti a korábban azonosított három fázist: CETUS → MANAX és korai közös kísérletek → CARP. Vagyis a CARP nem egy adminisztratív döntéssel kezdődött, hanem egy kollaboratív gyakorlat intézményesülésével. A dokumentum címlapja már egyértelműen a „cybernetic art research project” megnevezést használja, a Diabolus Second Life Virtual Art Space keretében. A címlapon 2007. november 1. és december 31. közötti időszak szerepel. A belső projektleírás viszont november 1–„november 31.” közötti programot ad meg — ez utóbbi nyilvánvalóan hibás dátum, hiszen novembernek nincs 31. napja. Ezt majd a történeti apparátusban forrásbeli dátumeltérésként jelöljük, nem javítjuk észrevétlenül. A CARP 1 dokumentált magcsoportja hat személyből állt:
- Caravaggio Bonetto — Naomi Devil
- Velazquez Bonetto — László Ördögh Diabolus
- Josina Burgess — Jose den Burger
- nnoiz Papp — Tobias Becker
- Juria Yoshikawa — Lance Shields
- TheEvil Chemistry / MANAX
A projekt helyszíne a Virtual Art Space Diabolus, Benvolio, a tulajdonosok Josina Burgess, Velazquez Bonetto és Caravaggio Bonetto. A dokumentum még a terület adatait is rögzíti: 11 608 négyzetméter, 2808 prim. A CARP 1 vernisszázsát 2007. november 24-ére, 2 PM SLT-re teszi. A valódi történeti jelentőség azonban a 6–7. oldalon kezdődik. Itt található a „CARP idea tree”, vagyis az első explicit CARP-kutatási modell. A projekt célja a Second Life audiovizuális lehetőségeinek feltárása. A program két nagy szakaszra oszlik: Creation és Publication of the Outcome. Az elsőben minden résztvevő kiválaszt bizonyos SL audiovizuális komponenseket, azonosítják a kutatási célokat, kísérleteznek, új effekteket és scripteket hoznak létre, majd ezeket az „Idea Tree”-ben művekké fejlesztik. A második szakasz eredménye kiállítás, PDF-elektronikus könyv, valamint a létrehozott audiovizuális komponensek és scriptek megosztása a résztvevők között. Ez utóbbi különösen fontos. A CARP tehát már első projektjében nem tárgycentrikus művészeti modellként működik. Nem az a cél, hogy minden művész „elkészítse a saját művét”, hanem hogy a résztvevők komponenseket, algoritmusokat, scripteket és működési elveket hozzanak létre, majd ezeket egymással megosszák és újrakombinálják. A 7. oldal ennek etikai és szervezeti alapelvét is lefekteti:
„Open communication, co-laboration and co-operation”
„Open idea and know-how exchange”
„Open audiovisual component and script exchange”
Majd következik az egyik legkarakteresebb CARP-mondat:
„There are no rules. Innovation is not bind to any rules.”
És a második szabály lényegében az, hogy az elsőből következően nincs további szabály. Ez több mint játékos megfogalmazás. A CARP működésének nyílt kutatási protokollját írja le: kommunikáció, kooperáció, tudásmegosztás, komponensmegosztás és kísérletezés. A dokumentum másik kulcsfogalma az „Art Scripting”. A Black & White Synesthesia elemzésénél a szöveg azt írja le, hogy az audiovizuális eseményeket strukturált, dramatizált formába kell szervezni. Ehhez a különálló prim-eknek kommunikálniuk kell egymással, hogy a hatások térben és időben szinkronizálhatók legyenek. A dokumentum két LSL-kommunikációs modellt különböztet meg: a prim-channel kommunikációt és a linked-prim-set kommunikációt, és különböző CARP-műveknél mindkettőt alkalmazza. Ezen a ponton szerintem már egyértelműen megjelenik az, amit később Hyperfunkcionalizmusként fogunk megfogalmazni. A forma nem önmagában áll, hanem egy működési rendszer vizuális megnyilvánulása. A prim nem egyszerű geometriai elem: kommunikáló, érzékelő, reagáló, időben változó komponens. Még fontosabb a következő oldalon megjelenő CARP Matrix. A dokumentum ezt olyan scriptmodulok gyűjteményeként írja le, amelyek kombinálhatók, és együttes működésük gyakran előre nem látható, de vizuálisan érdekes eredményt hoz létre. Ez szerintem a CARP történetének egyik legfontosabb korai fogalma. A CARP Matrix valójában egy primitív generatív/procedurális médiarendszer: nem egyetlen művet definiál, hanem olyan moduláris szabály- és viselkedéskészletet, amelyből különböző művek keletkezhetnek. Ez közvetlen kapcsolatot teremt a későbbi „création de la création” gondolattal is: nem feltétlenül az objektum létrehozása a legfontosabb alkotói aktus, hanem annak a rendszernek a létrehozása, amely objektumokat, eseményeket és viselkedéseket képes generálni. A CARP 1 alkotásai ezt gyakorlatban is demonstrálják. Caravaggio Bonetto Muybridge Voxel Kino installációjánál a koncepció és megvalósítás Caravaggióé, a hang nnoiz Pappé, a scripting Velazquez Bonettóé. A Caterpillar Loves You esetében Caravaggio koncepciója, nnoiz hangja, Velazquez scriptingje és Josina scriptötlete kapcsolódik össze. A Black & White Synesthesia Velazquez koncepciója és scriptingje, nnoiz hangdesignja és Juria solid/flexi ötlete alapján épül fel. Ugyanez a munkamegosztás ismétlődik Josina Cable Biothops, Dino, Breathing Blocks, And Then There Was Light és Aurora Sphere munkáinál, illetve Juria Yoshikawa Time-Space Drawing, Flex Metal, Two Prim Behaviors, Mother of the CARP Matrix, Living Spaghetti Monster, Space Dahlia, Jura Age és Spaghetti Storm installációinál. A művek egy jelentős részénél a koncepció és vizuális gondolat egyik alkotótól, a scripting egy másiktól, a hang pedig egy harmadiktól származik. Ezért a CARP 1-et nem egyszerű csoportos kiállításként kell leírnunk. Pontosabb megfogalmazás: CARP 1 egy kollaboratív, moduláris cybernetic-art kutatólaboratórium volt. Josina visszaemlékezése ráadásul nagyon pontosan leírja a munkamegosztás pszichológiáját is: saját magát „Alpha”-ként jellemzi, aki érzésekből és expresszióból indul, Velazquezt pedig „Beta”-ként, aki ezeket az ötleteket működő scriptekké és struktúrákká fordítja. Ez természetesen az ő korabeli személyes leírása, nem általános pszichológiai kategória, de történeti forrásként rendkívül jól mutatja, hogyan értelmezte a két fél a kollaborációt. És van még egy különösen értékes dokumentum a könyvben: a 25. oldalon Velazquez Bonetto saját maga fogalmazza meg, miért érkezett Second Life-ba. Az SL-t dematerializált világnak, nagyfokú absztrakciójú kísérleti térnek nevezi, ahol a valós világ pénzügyi, szervezeti és anyagi korlátai nélkül lehet elképzeléseket kipróbálni. Külön kiemeli az avatar-múzeum tervét, az avatárt mint metakommunikációs eszközt, valamint azt, hogy Second Life számára „ideal platform to research and experiment art of the future”. Ez gyakorlatilag Velazquez Bonetto első dokumentált művészeti programnyilatkozata. A korábbi történeti modellünket tehát most már pontosíthatjuk: 2006 november–december: CETUS, inkubáció, tanulás, kiállítások, kapcsolatépítés.
2007 első része: Josina–Velazquez együttműködés, MANAX, scripting-, particle-, fény-, hang- és mozgáskísérletek.
2007 ősz: a kollaboratív kör kibővül Juria Yoshikawával, nnoiz Pappal, Caravaggio Bonettóval és MANAX-szal.
2007. november 1.: CARP 1 – a Cybernetic Art Research Project formalizált kutatási programjának kezdete.
2007. november 24.: dokumentált CARP 1 vernisszázs. Ezzel szerintem elértük az első olyan pontot, amelyet már szilárd történeti csomópontnak nevezhetünk: 2007 – a CARP megszületése: a virtuális galériából kutatólaboratórium lesz. És már most látható, hogy a későbbi történethez három párhuzamos tengelyt kell vezetnünk: emberek, projektek, valamint technikai/művészeti fogalmak. A CARP 1-ben ugyanis már ott van szinte minden későbbi alapmotívum: cybernetic installation, art scripting, effect networking, synesthesia, kommunikáló objektumok, szenzorok, kollaboráció, nyílt scriptcsere, generatív kombináció és a néző avatárjának bevonása a mű működésébe.